Híreink

Busa



Fehér busa (Hypophthalmichthys moltrix)
Pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis)

Elterjedés, élõhely:
A busát Magyarországra az 1970-es évek elején importálták, azzal a célal hogy a vizeinkben egyre nagyobb mértékben felszaporodott fitoplanktont fogyassza. Eredeti hazája Ázsia keleti része, Kína.
Magyarországon szinte minden álló és folyóvizünkben megtalálhatók állománnyai. A Balatonba és a Velencei tóba is betelepítették, napjainkban nagy gondot jelent a lehalászása, mivel a busák akár a delfinek átugrálnak a hálón. Nagyobb folyóinkban, a Tiszában , Dunában, Körösökben is szép számmal fordul elõ, leggyakrabban erõmûvek alvizén gyûlik össze csoportosan. Többnyire a felszín felsõ harmadában tartózkodik, mivel itt a legtöbb a fito- ill. zooplankton. Gyakran látni amint a nagyobb busák csapatosan egészen közvetlenül a felszín alatt szûrik a vizet.


Testfelépítés:
A busának két faja él hazánkban, a pettyes busa és a fehér busa, a különbség kettõjük között, hogy a pettyes busa mint neve is elárulja sötétszürke pettyekkel tarkított az oldalán, valamint a pettyes busának a szeme a fej alsó harmadában helyezkedik el, alsóállású. Táplálkozásukban is különböznek, amíg a fehérbusa csak és kizárólag növényi eredetû planktonikus élõlényeket (fitoplanktont) fogyaszt addig a fajtestvére egyaránt növényi és állati eredetû planktonokat is. Mindkét hal testfelépítése, erõteljes. Hátuk magas, úszóik nagyok és izmosak. Testét apró pikkelyek fedik, erõs a nyálkatermelésük, ami részben a vízben való gyors haladást, illetve a betegségekkel való hatékony védekezést teszik lehetõvé. Feje nagy és robosztus, szeme a fejéhez viszonyítva kicsi, szája viszont elég nagyra nyitható. Sokszor meg lehet figyelni amint a busák csapatostól szûrik a vizet, ilyenkor a szájuk teljesen nyitva van, és a kopoltyúréseken áramlik ki az átszûrt víz.


Szaporodás, egyedfejlõdés:
Csak és kizárólag meleg, 22-25 celsius fokos vízben szaporodik, ikrája lebeg a víz felsõ harmadában. Magyaroszágon mesterségesen szaporítják, hogy az ívásra hipofízissel (agyalapi mirigy befecskendezése) késztetik az ikrák beérlelésére, és a hímeknél a tej képzõdésére. Növekedése táplálékban gazdag vízekben igen gyors, általában a harmadik év végére elérheti az 1 kg-os testtömeget. Kifejlett példányok testsúlya elérheti, sõt meghaladhatja az 50-60 kg-ot. Hazánkban fogott legnagyobb busa 62 kg, jelenleg világrekord.


Táplálkozása:
Elõzõekben már említettem, planktoevõ mivoltát a busának. A fehér busa fõleg zooplanktonokat (Chlorella, Euglena, õsszel a Nitzsia, Navicula , Ciclotella fajokat) fogyaszt. A pettyes busa fõleg állati eredetû planktonokkal táplálkozik, de fogyaszt növényi apróállatokat is. Elsõsorban Daphnia, Cyclops nauplius, Diatoma fajok jelentik fõ táplálékát.